Értékesítési kisokos – 1. rész

A jogalkató fontosnak ítélte, hogy a fogyasztó alapos tájékoztatást kapjon mielőtt vásárlási döntését meghozza. De mik is azok az előzetes tájékoztatási követelmények?

A 2011/83/EU irányelv sorolja fel azokat az információkat, amelyeket a kereskedőnek a fogyasztóval közölnie kell még mielőtt a fogyasztó üzlethelyiségben, üzlethelyiségen kívül vagy távollévők között szerződést köt a kereskedővel, tehát vásárol tőle akár személyesen, akár online, telefonon vagy írásban.

Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy már a szerződéskötést megelőző fázisokban, mint például a reklámozás során is, szakmai gondossággal kell a kereskedőnek eljárnia az Európai Unió területén, és minden olyan információt fel kell tüntetnie, amelyre egy átlagfogyasztónak szüksége lehet ahhoz, hogy alapos tájékozódást követően hozhasson döntést a vásárlással kapcsolatban. Ennek elmulasztása esetén könnyen ráégethetik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat billogát a kereskedőre.

Cikkünk első részében sorra vesszük, hogy miről kell tájékoztatnunk a fogyasztóinkat üzlethelyiségben történő vásárlás esetén.

A fogyasztók jogairól szóló irányelvnek köszönhetően jelenleg nyolc kulcsfontosságú információt kell egyértelműen megadni az európai uniós fogyasztóknak, mielőtt azok adásvételi vagy szolgáltatási szerződést kötnének. Ezek a következők:

• Az értékesítésre kerülő termék (áru vagy szolgáltatás) fő tulajdonságainak bemutatása. Pl. az árusított telefon tulajdonságai a memóriája vagy hogy hálózatfüggetlen-e.

Fontos, hogy a tájékoztatás könnyen olvasható és érthető legyen az átlagfogyasztó számára is.

A kereskedő azonosító adatai, úgymint kereskedői neve, székhelyének postai címe és céges telefonszáma.

• A kínált áru vagy szolgáltatás adóval növelt teljes ára. Eszerint az árnak tartalmaznia kell a fizetendő adókat, az összes fuvardíjat, szállítási és postaköltséget. Ha az árat nem lehető előre kikalkulálni, akkor az ár kiszámításának módját kell a fogyasztó tudomására hozni. Példa: ha a teljes ár a tényleges fogyasztás függvénye, akkor jelezni kell például a kilogrammonkénti vagy literenkénti egységárat.
• Adott esetben a fizetés, a szállítás és a teljesítés feltételei, az a határidő, amelyen belül a kereskedő vállalja, hogy az árut leszállítja vagy elvégzi a szolgáltatást. Tájékoztatni kell a fogyasztót továbbá arról, hogy mit kell tennie reklamáció esetén, valamint, hogy miként kell a reklamációt benyújtani.
• Az áru megfelelőségének szavatolására vonatkozó jogszabályi kötelezettség megléte, az értékesítés utáni szolgáltatások és a jótállás megléte és feltételei.
• A szerződés időtartama. Például egy edzőteremben a fogyasztónak tisztában kell lennie azzal, hogy az előfizetési szerződés (pl. a bérlet) határozott időre szól vagy sem, valamint, hogy az automatikusan meghosszabbodik-e vagy sem. Ha például előírja, hogy a fogyasztó 15 napos előzetes felmondással mondhatja fel a szerződést, akkor őt erről a felmondási időszakról a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni kell.
• Digitális tartalom esetén teljes körű leírást kell adni a fogyasztónak arról, hogy a digitális tartalom hogyan működik a gyakorlatban. Ez különösen a műszaki korlátozások meglétére vagy hiányára utal. Példa: Jeleznie kell, hogy az Ön boltjában árusított konkrét számítógépes szoftvert offline és/vagy online lehet-e használni; jelezni kell, hogy a szoftver használata csak egy országra korlátozódik-e.
• Adott esetben a digitális tartalom hardverrel és szoftverrel való kompatibilitása. Példa: tájékoztatni kell a fogyasztót, ha a kereskedő által kínált digitális tartalmat csak iOS rendszeren vagy kizárólag Androidon lehet használni.

Magyarországon a 45/2014 Kormányrendelet alapján a fenti tájékoztatást ki kell egészíteni azzal, hogy a fogyasztót tájékoztatni kell a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak.