Mi fán terem a fogyasztói szerződés?

Előző bejegyzésünkben említettük, hogy amikor egy kereskedő értékesít, akkor szerződés jön létre a két fél között. Ezt a szerződést nevezzük fogyasztói szerződésnek.

A fogyasztói szerződés tehát egy olyan szerződés, amelyet a kereskedő a fogyasztóval bármilyen csatornán keresztül (pl., az interneten, telefonon keresztül vagy egy üzletben) köt, függetlenül attól, hogy annak tárgya áru, szolgáltatás és/vagy digitális tartalom biztosítása.

Lehet például a fogyasztóval online kötött szerződés egy könyv vagy akár egy online tanfolyam eladása.

A fogyasztók jogairól szóló irányelv különbséget tesz az

• „üzlethelyiségben kötött szerződések” (pl., a boltban kötött fogyasztói szerződések),
• a „távollévők között kötött szerződések” (pl. interneten vagy telefonon keresztül kötött fogyasztói szerződések) és az
• „üzlethelyiségen kívül kötött szerződések” (pl., a fogyasztó otthonában kötött fogyasztói szerződések) között.

Szemben az „üzlethelyiségben kötött szerződésekkel”, a „távollévők között kötött szerződések” esetében a kereskedő és a fogyasztó nincs egyidejűleg személyesen jelen a szerződés megkötésének pillanatában. A távollévők között kötött szerződések tipikus példája a postai megrendelés útján, online vagy telefonon keresztül kötött szerződések. Távollévők között kötött szerződések közé tartoznak még azok az esetek, amikor a fogyasztó csupán azért megy el az üzletbe, hogy információkhoz jusson az árut és szolgáltatás illetően, de ezt követően a szerződéskötés már távollévők között történik. A szerződés részleteit a kereskedő vagy szolgáltató ÁSZF-je tartalmazza.

Fontos különbség, hogy ezzel ellentétben a távközlő eszközön keresztül kezdeményezett szerződések (pl., email vagy telefonhívás időpont egyeztetésre vagy foglalásra), amelyeket a kereskedő üzlethelyiségében kötnek meg, nem minősül távollévők között kötött szerződésnek.

Az „üzlethelyiségen kívül kötött szerződések” olyan szerződések, amelyek megkötésénél a kereskedő és a fogyasztó egyidejűleg személyesen is jelen van, de olyan helyen, amely nem a kereskedő üzlethelyisége. Az üzlethelyiségen kívül kötött szerződéseket rendszerint a fogyasztó otthonában vagy munkahelyén, illetve a kereskedő által szervezett úton kötik.

Fizikai formájától függetlenül üzlethelyiségnek minősül minden olyan helyszín (pl., bolt, árusítóbódé stb.), amely a kereskedő üzleti tevékenységének állandó vagy szokásos helyszíneként szolgál. Üzlethelyiségnek minősül az a helyszín is, amelyet a kereskedő idényjelleggel használ (pl., fagylaltos stand nyáron a strandon).

Míg az üzlethelyiségben (személyesen) kötött szerződések esetében a tagállamok kiegészíthetik a fogyasztók jogairól szóló irányelvben foglalt szerződéskötést megelőző követelményeket, a távollévők között és az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetében minden szerződéskötést megelőző tájékoztatási követelményt rögzítettek az adott irányelvben, és azokat a tagállamok nem egészíthetik ki.

Így amennyiben az EU valamely országában kívánod a termékeidet vagy szolgáltatásaidat fogyasztóknak kínálni, akkor ezt a saját honlapodról is megteheted egyszerűen úgy, hogy közlöd a szerződéskötést megelőző, átfogó tájékoztatót a célország nyelvén is. Fontos, hogy a tájékoztatód idegen nyelvű változata is helyesen és maradéktalanul tartalmazzon minden információt.

Tudtad, hogy a Paragraphernél az ÁSZF-ed hamarosan angol nyelven is elérhetővé válik? Kövesd oldalunkat a közösségi média felületein is, hogy minél hamarább értesülj róla! A Paragraphert megtalálod Facebookon, Instagramon, Linkedinen és TikTokon is.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak.